Költségcsökkentés módszerei:
így profitálhat a hőszigetelésből

Az energiaválság, az egyre dráguló fenntartási költségek és a kihívásokkal teli gazdasági környezet óriási nehézségeket okoz a létesítménygazdálkodási szektorban tevékenykedő szakemberek számára. Az egyik legnagyobb kihívás jelenleg, hogy olyan módszereket és eszközöket találjanak, amelyek gyors, tartós és gazdaságos megoldást nyújtanak a tudatos energiafelhasználás, a fogyasztás ésszerűsítése, valamint a költségek csökkentése érdekében.

Alábbi blogcikkünkben a költségcsökkentés módszereinek lehetőségei közül a fűtött teret határoló szerkezetek vizsgálatának és az épületek hőszigetelésének témáját járjuk körbe. Részletesen elmagyarázzuk, hogy miért érdemes most belevágni egy hőszigetelési projektbe és bemutatjuk, hogy miként nyújtunk ebben átfogó segítséget a New Version Kft-nél.

Mennyi energia spórolható a hőszigetelés segítségével?

A fenntartható és tudatos energiafelhasználásra való törekvés nem újkeletű. Az energetikai szabványok szigorodása és a jelenlegi energiaválság azonban egyértelműen megerősítette a trendet mind a kivitelezési, mind pedig a facility management iparágakban.

A hatályos energetikai követelmények szerint 2022 nyarától az új épületek esetén kötelező minimum a “BB” besorolás elérése, és ehhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló energiaforrásból kell fedezni. A 2018-ban szigorodott hőátbocsátási tényező követelményén egyelőre nem változtattak a hatóságok. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a magyarországi meglévő ingatlanállomány esetében ez az érték jelentősen elmarad az új épületekre vonatkozó szabályozási értéktől, illetve az épület egészére vonatkozó energetikai besorolás is átlagosan “FF”-”GG” kategóriába sorolható, vagyis az energetikai korszerűsítés igencsak időszerű.  

Az energetikai előírások szükségessége, és a költségcsökkentés módszereinek alkalmazási lehetősége egyértelműen látszik, ha megvizsgáljuk mekkora a különbség egy hőszigetelés nélküli és egy hőszigetelt épület között. 

A szigetelés nélküli, nem megfelelő mértékben vagy rosszul hőszigetelt határoló szerkezetek – vagyis a falak és a bennük lévő nyílászárók, a födémek és tetők együttese – akár több, mint 40%-os hőveszteséget is okozhatnak. Ezzel szemben a korszerűbb és átgondolt hőszigetelési megoldásokkal akár 50-60%-os energiamegtakarítás is elérhető.

Ezekből az adatokból látható, hogy a megfelelő hőszigetelés jelentős mértékben hozzájárul az energiafelhasználás és ezáltal a költségek csökkentéséhez is.

Mire érdemes figyelni az energetikai korszerűsítési projekt során?

A kérdés összetettségét és a felújítási koncepció kialakításában szakértő bevonásának fontosságát az alábbi esettanulmány bemutatásával szemléltetjük. 

Egy korábbi ügyfelünk azzal a konkrét kéréssel fordult hozzánk, hogyan készítsünk kalkulációt arra vonatkozóan, hogy “Milyen mértékű energiamegtakarítást tenne lehetővé, ha a homlokzati falakra elhelyezne 20 cm polisztirol hőszigetelést és kicserélné a nyílászárókat korszerű, 3 rétegű hőszigetelő üvegezésű szerkezetekre?” A kérdés megválaszolásához az aktuális állapot energetikai vizsgálatára volt szükség, mely esetünkben egy ~240 m2 alapterületű földszintes ingatlan volt, fele-fele arányban lapostetős és magastetős padlástérrel rendelkező épületrészekkel. Összességében az átlagosnál jobb szerkezetekkel rendelkezett az épület: 38 cm vázkerámia falak, 2 rétegű üvegezésű faablakok, 20 cm vasbeton zárófödém (mindkét épületrész esetében), a padlással rendelkező részben sem a födémen, sem a tetősíkban nem volt hőszigetelés, a később épült lapostetős rész zárófödéme hőszigetelt volt. Az energetikai számítás részletei nélkül: az egyes határoló szerkezetek felülete és hőátbocsátási tényezője alapján megállapítható az adott felületre eső hőveszteség mértéke. Jelen esetben az épület átlagos nyílásméretekkel és tömeg arányokkal rendelkezett, a felületek, és az azokon való hőveszteség megoszlása az alábbiak szerint alakult:

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a legjobb szándék mellett is rossz volt az eredetileg feltett kérdés, ami a homlokzat hőszigetelésére irányult. A vizsgálat rámutatott arra, hogy a hőveszteség jelentős része nem a falakon és a nyílászárókon keresztül távozott, hanem a padlásfödémen át a szigeteletlen tetőtérbe. Esetünkben a meglévő falak és nyílászárók kialakítása és állapota sem volt rossz, így nem ezek javítása jelentett megoldást, vagyis drasztikus javulást. Mivel a tetőtér hasznosítatlan volt, javaslatunk ebben a konkrét esetben a padlásfödémen 15 cm hőszigetelés elhelyezése volt, mellyel jelentős energia megtakarítást lehetett elérni már rövidtávon is, ez számszerűsítve az alábbiak szerint alakult:

Az általunk ajánlott kis ráfordítással megvalósítható hőszigetelési beruházással az épület hőveszteségét jelentős mértékben, azaz 47%-kal tudtuk csökkenteni.

A konklúzió levonásához fontos hangsúlyozni, hogy minden eset egyedi és szakértői vizsgálatot igényel az épület meglévő adottságai alapján. 

Fűtött teret határoló szerkezetek és a hőszigetelés szerepe

A hőszigetelésről elsőre sokunknak az épületek falának külső szigetelése jut eszébe, mint ahogy az a fenti esettanulmányban is olvasható, kizárólag ezek vizsgálata nem elégséges a hőszigetelési projekt esetén. Nem szabad megfeledkezni a padlás – és a pincefödémekről, valamint a tetőről sem. A pince, avagy az alagsor és a tetőtér szigetelésének hiánya negatívan befolyásolja az épületek hőszigetelésének hatékonyságát egy családi ház esetében épp úgy, mint egy irodaháznál vagy egy bevásárlóközpontnál. 

Nyílászárók szerepe

Egy rosszul megválasztott vagy elavult nyílászárón keresztül akár 20-30% hőt is veszíthet egy ingatlan. Ezzel szemben a modern technológiával és kialakítással gyártott, és szakszerűen beépített nyílászárók képesek a hang-, és hőszigetelésről a mai igényeknek megfelelően gondoskodni. Kisebb mértékű csökkenést az energiafelhasználásban és a költségekben a meglévő nyílászárók megfelelő felújításával is elősegíthetjük, azonban ha van lehetőségünk, érdemes az épületre vonatkozó teljes körű koncepciót kidolgozni, ami a nyílászárók cseréjét és a hőszigetelést együttesen érinti.

Mennyi idő alatt térül meg a beruházás?

A hőszigetelési beruházások megtérülési ideje számos tényezőtől függ. Ide tartozik az épület mérete, tájolása, tagoltsága, a nyílászárók állapota és egyéb műszaki paraméterei. Emellett a gazdasági tényezőket is figyelembe kell venni, mint például az egyes építőanyag árak vagy az energiaárak változását, vagy akár a betéti és hitelkamatok alakulását. A jelenlegi magas energiaárak miatt a hőszigetelési befektetés átlagos megtérülési ideje lényegesen rövidebb, mint a korábbi, alacsonyabb rezsiárak időszakában.

Tudatos energiafelhasználás és költségcsökkentés: teljes körű megoldás a New Version-től

A költségcsökkentés első lépése a tudatosság. Mielőtt bármilyen energetikai változtatást vagy beruházást eszközölne, ehhez pontos és összehasonlítható adatokra, és részletes kimutatásra van szüksége az ingatlanjáról, annak fogyasztásáról és költségeiről. Ehhez nyújt átfogó megoldást létesítménygazdálkodási szoftvermegoldásunk, amelynek alapja egy hazai fejlesztésű szoftver. A CAFM rendszer segítségével könnyedén kezelheti akár nagyobb ingatlanok üzemeltetéshez szükséges adatait, melyek birtokában sokkal nagyobb hatékonysággal és tudatossággal készíthetőek elő az energiatakarékossági lépések és fejlesztések.

Energetikai beruházások: tervezés és kivitelezés kompromisszumok nélkül

A digitális létesítménygazdálkodási megoldásunk mellett teljes körű generáltervezési és kivitelezési szolgáltatással is támogatjuk ügyfeleink energiatakarékossági törekvéseit. 

Szakértői támogatást nyújtunk a felméréstől a tervezésen át a kivitelezésig. Minden ügyfelünk számára egyedi megoldást biztosítunk céljai elérése érdekében, legyen az hőszigetelési beruházás, nyílászáró csere vagy más energetikai fejlesztési projekt. Magasan képzett mérnök szakemberekkel, valamint bejáratott, megbízható kivitelező partnercégekkel dolgozunk és garantáljuk a magas minőségű munka elvégzését határidőre. 

Végszó

A fenntartható és energiahatékony iroda-, valamint lakókörnyezetre egyre növekvő igény mutatkozik hazánkban is. Ennek köszönhetően az épületek megfelelő hőszigetelése, illetve az egyéb energetikai fejlesztések – gépészeti rendszerek felülvizsgálata és megújuló energiaforrás alkalmazása – egyre inkább előtérbe kerülnek az ingatlanberuházási és a létesítményüzemeltetési szektorban is. 

Az energiatakarékosságra, illetve a fogyasztás optimalizálására irányuló trend erősödését az idei évben tovább fokozta a villamosenergia- valamint a gázárak meredek emelkedése, ami miatt a költségcsökkentés módszereinek felkutatása valamennyi létesítmény prioritása. Ahogyan azt a fenti esettanulmány is bizonyítja, minden meglévő épület egyedileg vizsgálandó a lehető leghatékonyabb energetikai célú korszerűsítési koncepció kialakításához. A legoptimálisabb energetikai megoldás az épület kiinduló paramétereitől függően lehet a nyílászárók cseréje, az épület hőszigetelő burkának kialakítása, a falak, födémek és tetők utólagos hőszigetelése, az épület gépészeti berendezésének korszerűsítése, vagy ezek kombinációja. 

Megbízható partnert keres épületenergetikai fejlesztéseihez? Kérje díjmentes konzultációnkat, amely során egyeztetünk terveiről és a megvalósítási lehetőségekről.